hétfő, december 18, 2006

Élet a maraton után

Végre elmúlt a duplánlátás. hu... Ez nem volt piskóta, sokkal inkább valami kajpirinnya, pinyakoláda, molyirtó nevű színes lötty, benne mindennel ami a másnapossághoz kell. Ezt csak fokoztuk a tánccal... Vagy inkább fodítva.. Ja igen, asszem a mi esetünkben ez a helyes sorrend. SZóval találkoztunk, táncoltunk, és hát erre inni kellett (na de ennyit?!?).   Na de ennek eredményeképp a hangulat frenetikus volt (lehet, hogy még annál is jobb) és azért a nagy kedvencekre jutott mais idő. Ahogy azt terveztük, ez az este nem elsősorban a már ezer éve visszajáró táncosainknak szólt, sokkal inkább egy kóstoló volt a kezdőbbeknek. Azt hiszem ennek ellenére azért még a vérprofik is tudtak jókat táncolni, ugrálni, és még nekik is volt új. (Már ha hajlandóak voltak beállni) Sajnos azért nem mindenki tudott eljönni, amit azért sajnálunk. Hallottam jobbnál jobb indokokat ám... Hanukai vendégség (hááát, elég gyenge), betegség (határeset)... [és még sok egyéb] SAJNÁLHATJÁTOK
FIgyelem mindenki aki ott volt, vagy nem: Írjátok meg véleményeteket itt a blogon a comment lehetőséggel, így bizonyítván, hogy az itt leírtak nem csak fikciók...

Most enny jutott eszembe, ha még jön az ihlet, akkor jön a folytatás.. :)

1 megjegyzés:

Rev írta...

A múlt szombati buli volt a duplánlátás?

Kezdőként voltam ott vagy két órát, és sajnáltam, hogy le kellett lépnem: ilyen jó hangulatú estét egy ilyen nyitott társasággal ritkán lát az ember. Naná, hogy megyek még!